Bejelentés




MENÜ









Szabó Magda A regényben megjelenített időszak. Vitay Georgina sorsának alakulásában milyen konfliktust jelent a külvilág és az intézeti fegyelem?

Szabó Magda a XX. századi irodalmunk élvonalába tartozik. Tavaly(ezt módosítsátok) ősszel hunyt el 90 éves korában. Életútja, emberismerete páratlan. Prózai műveiben az önéletrajzi elemeknek fontos szerepük van - szülővárosa Debrecen, iskolái, a reformátusság; a kor történelme, amelyben élt és alkotott vagy éppen hallgatásra kényszerült. Az ajtó c. regényét (1987-ben jelent meg Magyarországon) 2003-ban Párizsban Femina-díjjal tüntették ki. Ez után egyre több elismerést kapott. Abigél Abigél c. regénye 1970-ben jelent meg. Műfaja lányregény, de túlmutat azon: a főhős és környezetének ábrázolása árnyaltabb. Eltér a műfaj kereteitől Kuncz főhadnagy alakjában - az derül ki róla, hogy nem szerelemből kereste Ginát, hanem az ellenség küldte, hogy a lányán keresztül zsarolhassák apját, a tábornokot. Cselekménybonyolítása - a fordulatok, az izgalmas pillanatok már-már a krimi műfaját idézi (gyilkosság nélkül). Története a II. világháború idején játszódik: 1943 őszétől 1944 márciusáig (huszadika Magyarország megszállásának napja) Szabó Magda saját élményeit is feldolgozta: - a debreceni Dóczi Intézet szigorú lánynevelő iskolájában tanult - Hódmezővásárhelyen tanított hasonló szellemű református lánygimnáziumban - König tanár úr alakját franciatanáráról mintázta A szerző azt szerette volna megmutatni, hogy nincs közösség, amelyet el nem ér a háború, de csak másodsorban áll egy leányiskola ábrázolása Hitler korában. A regény ábrázolásmódja a realista hagyományokat követi, de összetettebb: az eseményekről egyrészt a narrátor tudósít, másrészt a főhős szemszögéből is azonnal megismerhetjük a történéseket - gondolati és érzelmi reakciói alapján. A regény helyszíne Árkod, a Matula nevű lánynevelő intézet, messze elrejtve a fővárostól. Az iskola emlékeztethet büntető intézetre is, ugyanakkor védelmet, mentsvárat jelent a külvilág ellen. Idegennek a bejutás szinte lehetetlen. Állandósága, a merev, következetes szabályok kiszámíthatók. Megszentelt, időtlenné vált értékeket közvetít. A hagyományőrzés és a történelem változó viszonyát jelképezi: a falakon belül az állandóság kiszámítható, míg a külvilág bizonytalan, a pusztulás felé halad. Szabó Magda műveire jellemző, hogy egy-egy sorsfordulat indítja el az eseményeket. Így indul az "Abigél" is: Vitay Georgina életében gyökeres változás történik - kiszakad megszokott fővárosi környezetéből, Árkodra kerül. A tábornok apának a döntése, hogy lányának a nevelő intézetben kell folytatnia tanulmányait. a 14 éves Ginának alkalmazkodnia kell az új környezethez, az intézet bezártságához, szigorához. Az ebből adódó konfliktusok összetettek, több síkon vannak jelen. Gina nem érti a hirtelen változás okát. A kölcsönös szeretet, tisztelet apa és lánya között eleinte segít Ginának a nehéz helyzetben, hiszen apja mindig a legjobbat akarta számára. Az intézetbe bekerülve szinte megszűnt egyéni, személyes léte: egyenruhát viselnek, ékszer helyett a szekrénykulcsot akasztják a nyakukba, a hajviseletük hasonló, tarisznyát kapnak - ugyanazok a dolgok vannak mindenkiében ("zsebkendő, intőkönyv, uzsonna viaszvászon tokban, biblia és zsoltár, tolltartó") Ezekkel ellentétben állt a Gellérthegyi villa, franci nevelőnő, opera, bálok, zsúrok, tisztek, udvarlók, utazások szerte Európában. Körülötte megszűnik a rózsaszín világ, kap helyette egy fekete-fehér világot. Gina nem tudja elfogadni a hirtelen bekövetkezett változásokat, a számára értelmetlen követelményeket: lázad, szökik, szenved. Társai kiközösítik, hiszen ők maguk közé fogadták, megosztották vele a titkaikat, amelyekkel elviselhetőbb az élet a szigorú falak között (férjhez menés a leltárjegyzékhez, Abigél szobra). Dacossága miatt társai is bajba kerülnek. Teljesen magára marad. Azt érezte, "minden csepp vére keserű". Megpróbál megszökni. Az egyre fokozódó elkeseredés mélypontján jelentkezik Abigél: az osztállyal való békülésre szólítja fel. Ebben az iskolában nincs nyafogás, egyéni akarat, csak kötelesség, vasfegyelem. "Alkalmazkodni kell, mert ez a rend." "Az ember nem kérdez, anélkül engedelmeskedik." Ennek természetesen oka van, amit Gina nem lát, nem láthat, nem tudhat eleinte. Az intézet látszatra börtön, valójában menedék, hiszen az ellenálló apát zsarolhatják lánya életével, ezért kellett őt biztonságba helyezni. Apjában többször elbizonytalanodik. Az apa meg akarta őt kímélni a felnőttek dolgától, a külvilág problémáitól. Amikor ez már nem tartható tovább, a tábornok elmondja neki, hogy az országot akarja kiszabadítani "egy olyan háborúból, aminek nem lesznek hősi halottai, csak áldozatai." Gina vállára teher nehezedik - titkot kell tartania, be kell illeszkednie a közösségbe, egyéniségét meg kell tartania, okosan kell szeretnie. Magányos, kirekesztett helyzete akkor szűnik meg, amikor a Matula falai közé is betör a külvilág, a háború fenyegetése. A Légiriadó c. fejezetben a félelem összekovácsolja őket. A külvilág, a háború zűrzavara jelen van a falakon belül: - imádkoznak a katonákért - Levél a frontra címmel írnak fogalmazást utalásokból következtethetünk a kinti helyzetre: egy-egy gyászruhás lány látható, csak egy vonatpár működik minden vasúton, ellátási hiány van a boltban. A magyar ellenállás működése is fokozatosan kibontakozik. Kiderül, hogy milyen erősek azok a láthatatlan falak, amelyeket a jók összeesküvése, az ellenállók szervezettsége emel a háború útjába. (Mraz üveges, Horn Mici - régi diák, König tanár úr) A külvilág és az intézet között végig folyik a küzdelem Gináért. Kuncz hadnagy többször megpróbálja megszöktetni Ginát. Az utolsó napokban (1944. március) felgyorsulnak az események. A fenyegetettség a mű végén válik konkréttá: a tanév kényszerű befejezésével megszűnik az intézet nyújtotta menedék, védettség. Vitay Georgina végül megmenekül az őt üldöző Kuncz főhadnagytól - Mráz üveges segítségével, Horn Mici és Zsuzsanna testvér közreműködésével. Gina rájön, hogy mennyire félreismerte König tanár urat. Szabó Magda Abigél c. regénye a maga műfajában legkülönb alkotás. Látványos közönségsikerét a könyv részben Zsurzs Éva tévéfilmjének köszönheti, de hát ennek a filmnek is kiváló drámaíró írta a forgatókönyvét: maga Szabó Magda(1978) Az Abigél 2005-ben a Nagy Könyv játék 2. helyén végzett. Köszönésformája szállóigévé vált: Isten áldásával!










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!